Általános információk

v      Hivatalos megnevezés: Máltai Köztársaság

v      Főváros: Valletta

v      Államforma: Köztársaság

v      Terület: 316 km2

v      Vallás: római katolikus (98%), anglikán (2%)

v      Hivatalos nyelv: máltai és angol

v      Időeltérés: GMT+1

Málta (hivatalos nevén Máltai Köztársaság) szigetország Dél-Európában. Málta a Földközi-tengerben található kis szigetcsoport, Szicíliától 93 kilométerre délre, Afrika partjai 288 km-re vannak. Területe 316 km˛. Csak a három legnagyobb sziget, Malta, Ghawdex (Gozo) és Kemmuna (Comino) lakott.

Kisebb szigetei Kemmunet (Cominotto), Filfla, Il-Gzejjer ta’ San Pawl (Szent Pál-sziget), Manoel Island (Manoel-sziget) és az Il-Gebla tal-General (Generális-szikla, Fungus Rock). Legmagasabb pontja a Malta-szigeti Ta'Dmejrek, magassága 253 méter.

A Földközi-tenger  középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió (EU) tagállama.

A három szigetből álló szigetcsoport a természet sok-sok szépsége mellett rengeteg történelmi látnivalót nyújt. Málta páratlan nagyságát igazolja, hogy az emberiség történelmi korszakainak emlékei ilyen nagy számban és ilyen kis területen máshol nem lelhetők fel.

A Földközi-tenger központi medencéjében fekvő szigetország egykori hóditói föniciaiak, rómaiak, bizánciak, arabok, Johannita-rendi lovagok, spanyolok, franciák és egészen 1974-ig az angolok mind hátrahagyták uralmuk nyomait a mai turisták gyönyörűségére. Különösen a több ezer éves neolitikus sziklatemplomok és a hírneves lovagrend máig élő legendája nyújt igazi vonzerőt, kiegészülve a jelen színes, lüktető forgatagával, valamint a helyiek rendkivüli szívélyességével, vendégszeretetével.    

Beutazási szabályok

Magyar állampolgároknak 30 napot meg nem haladó, magáncélú tartózkodásra nem kell vízum.

Elektromosság: 250 V, 50Hz.

Népesség

Lakossága: 413 609 fő.

Népsűrűség: Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa, négyzetkilométerenként körülbelül 1309 lakossal.

Éghajlat

Az ország éghajlata mediterrán. A tél enyhe, csapadékos. A nyár forró és száraz. A mediterrán éghajlatból adódóan a téli átlaghőmérséklet 12-13 fok, a nyári 25-30 fok között alakul. A tenger vize előszezonban 18-20 fokos, főszezonban 24-25 fokos, utószezonban 20-21 fokos. A turistaszezon szokatlanul hosszú, 6 hónaposra nyúlik el (május-október). A máltai telet az európai hideg, a szaharai forró, és az atlanti-óceáni hűvös légtömegek váltakozása határozza meg. Hidegebb időszakokban hó is hullhat, ám a fagy ismeretlen a szigeteken

Az év nagy részében kék ég és ragyogó napsütés jellemzi Málta éghajlatát. A nyár forróságát szerencsére enyhítik a szinte folyamatosan fújó északnyugati szelek. Ezt időnként a Szahara felől érkező forró és rendkívül párás légáramlat szakítja meg, amely nehézzé teszi az emberi szervezet lehűlését. Ezt a szelet Máltán xlokknak nevezik. Meglehetősen ritkán fordul elő szélsőséges mértékben.

Sportolási lehetőségek: A kristálytiszta tenger, a barlangokkal és sziklákkal tagolt partszakaszok igazi búvárparadicsomot rejtenek. A vizisportok mellett a szárazföldi sportok kedvelői túrázhatnak, biciklizhetnek a dimbes-dombos szigeteken. A merészebbek a déli sziklafalak megmászásával is próbálkozhatnak gyakorlott máltai vezetők segítségével.

Gasztronómia

A máltai konyhára erős olasz hatás jellemző, helyi specialitásnak számítanak a különböző halételek, a nyúlpaprikás, a tengerparton sütött barbecue, de az ünnepi alkalmaknak is megvannak a speciális ételei. Boraik erősek. Gozón ezenkívül mézet készítenek, illetve az itt nagy számban élő kaktuszfügéből készítenek lekvárt, pálinkát.

Biztonság

Máltán a közbiztonság kiemelkedően jó, lopások csak elvétve fordulnak elő. Vidéken szokás, hogy nem zárják be a leparkolt autókat, vagy benne hagyják a kulcsot.

Közlekedés

Az országban angolszász mintára baloldali közlekedés van. Az úthálózat sűrű, de nem túl jó minőségű. Autópálya és vasút a kis távolságokra tekintettel nem épült. Az egyetlen „belföldi légijárat” a Málta és Gozo között rendszeresen, de nem fix menetrend alapján közlekedő helikopter. Az ország több sziget együttese közül csak Málta és Gozo területe jelentős. Gozo-ra sűrűn közlekedő kompjárat viszi az utasokat. A szigeteken a taxizás jóval drágább, mint buszra szállni, vagy autót bérelni. A repülőtérről fix árért juthatunk el a nagyobb településekre, előre megváltott taxijegy ellenében. (A reptéren váltható.) Egyéb esetben tanácsos az árat előre tisztázni. A buszok jó része 40-50 éves, de kifogástalan állapotban van. Az utastérben elhelyezett szentképek, vallásos feliratok és házioltárok vigyáznak az útonlévőkre. A buszok Máltán egységesen sárgák, Gozon szürkék, van köztük bumfordi orrú, szögletes, fecskefarkú. A járatok jól szervezettek, a legtöbb járat Valettából és Victoriából indul a szigetek különböző pontjaira.