Bulgária hasznos információk

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Eruópában. Az ország 2007. január 1. óta az Európai Unió tagja. Az ország fővárosa Szófia. A Bolgár Köztársaság Szófia fővárossal körülbelül 111 000 km²  területen fekszik.

Határok: északon Románia – 609 km, legnagyobb részben a Duna által (470 km), nyugaton Szerbia – 506 km, délen Görögország – 493 km, Törökország – 259 km, keleten a Fekete-ternger – 378 km.

Bulgária háromszor volt független a történelem során. Először 632-1018 között, majd 1185-1396 között, végül 1878 óta.

Domborzat

Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:

• Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. A Balkán-hegység és a Duna között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vízszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.

• Dél-Dobrudzsa: a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
•  
• A Balkán-hegység déli irányban, vele párhuzamosan fut a Bolgár-középhegység, legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a Fekete-tengerig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).

•  
• Nyugati-Balkán, fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
• Középső-Balkán, fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto Botev-csúcs.

A Balkán-hegység déli oldalán medencék sorakoznak: Szófiai-medence, Zlatica-medence, Pirdopi-medence, Karlovói-medence, Kazanlaki-medence, Szliveni-medence.

• Marica-aldöld vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével.

• Rila-Rodope röghegység: az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a Muszala (2 925 m), a Rila-hegységben.

• Bolgár tengerpart: a legkeletibb tájegység, a Fekete-tenger partján 378 km hosszú, északi része a Dobrudzsai part, délebbre ettől az Aranypart fekszik. Változatos, lankás dombokkal és kis hegyekkel tarkított vidék. Lassan mélyülő, homokos. Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger 0 m.

Éghajlat

 Télen a hőmérséklet 0 és -7 ⁰C között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála – 20  ⁰C-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában a Duna-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28–35 ⁰C körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.

Népesség

• Lakosság: 8 millió. A fővárosban, Szófiában (Szofija, Szeredőc) közel 1 195 000 fő él.
• Népsűrűség: 68,7 fő/km².
• Népességnövekedés: -1,1%. Igen magas a kivándorlás aránya.
• Születéskor várható átlagos élettartam 72 év.
• Csecsemőhalandósági ráta: 14,2‰.
• Írástudatlanság: 2%

Vízum és beutazási szabályok

 EU állampolgároknak három hónapig nincs szüksége vízumra. Bulgáriába lehet utazni érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel. Minden egyes külföldinek tartania kell magánál annyi pénzeszközt, amely fedezi az ottartózkodásával összefüggő kiadásokat és az ország területének elhagyását. A vámelőírások nagyjából megegyeznek a magyar előírásokkal, tehát a Bulgáriába utazó turista magánál tarthat megfelelő mennyiségű ételt, alkoholt, cigarettát stb.

Telefon

 Bulgáriába a nemzetközi hívószám a +359, a nemzetközi hívószám Magyarországba +36. A hotelokban a telefonálás eléggé drága, tehát megéri roaminget előfizetni valamely magyar szolgáltatónál. Lehetőségként hívni lehet a Belfon vagy a Mobika telefonkártyák segítségével 5, 10 vagy 20 lej áron.

Fontosabb telefonszámok:

Rendőrség    166
Tűzoltók        160
Orvosi segítség  150
Autópályán segítség   146

Nyelv

A hivatalos nyelv a bolgár, melyet a legutóbbi népszámláláson a lakosság 86,3%-a vallott anyanyelvének. A lakosság 9,8%-a a törököt, 3,0%-a pedig a cigányt vallotta anyanyelvének.

Vallás

Félhivatalos államvallás az ortodox kereszténység. A második legnagyobb vallás az iszlám, melyet a lakosság 12%-a vallott magáénak. Az iszlám valláshoz tartozik a török kisebbség szinte teljes egészében és a cigány kisebbség kb. 40%-a. Emellett jelentős bolgár nemzetiségű muzulmán közösség is van (a pomákok).

Turizmus

 Az ország 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, s ez nagyobb lökést adott az utóbbi években megindult turizmus fejlesztésnek. Bulgária igyekszik a szocialista sztereotipiáktól megszabadulni. A jelenlegi jelmondata „a kellemes csalódások országa” utalva a változtatásokra, a nagy erőfeszítésekre.

 A Fekete-tenger homokos tengerpartja kiválóan alkalmas üdülésre. A partvidék legnagyobb központjai: Várna és Burgasz, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek. Ismert és kedvelt üdülőhelyei Napospart, Neszebár, Pomorje és Aranyhomok.

Az üdülőturizmus mellett jellemző a gyógyturizmus, és a kulturális idegenforgalom is.

Gasztronómia

 Mindenképpen érdemes megkóstolni a helyi finomságokat, amelyek joghurtot, sajtot, bárányt, halat és sok-sok zöldséget tartalmaznak. A levesek közül legjellegzetesebb a *csorba*, amely tulajdonképpen egy joghurtos, tojásos csirkeleves.

A húsételeket illetően sok a közös vonás a bolgár, a szerb, a görög és a török konyha között. A bolgár kebapcse roston sült kolbászkái ugyanolyan közeli rokonai a nevében is hasonló szerb csevapcsicsinek, mint a bolgár kjufte fűszeres, roston sült vagy zsírban pirított húspogácsái a török kaftának. A birkahúsból főtt krumplis-rizses-paradicsomos különféle muszakák és gyuvecsek valamennyi balkáni ország konyhájában megtalálhatók.

 A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal nyakon öntött hagymás vegyes salátának, a sültpaprika-salátának, a sült padlizsánból készülő ételeknek. Az ínyencek ne hagyják ki a rószaszirupot, mely úgy készül, hogy a friss rózsaszirmot vízben előfőzik, majd cukrot adnak hozzá, és sűrűre főzik. Az étkezés befejezése Bulgáriában is a feketekávé. Nem presszókávét isznak, mint az olaszok, hanem a hagyományos törökkávét.

Mire kell odafigyelni Bulgáriában

Még ha ez természetesnek is tűnhet, vigyázzon arra, hogy a bolgárok nem bólogatnak ugyanúgy az igen vagy a nem kifejezésénél, mint mi. Éppen ellenkezőleg. Ha nem tudja megszokni ezt a tényezőt, akkor inkább a szóbeli kifejezéseket részesítse előnyben.